Csécs község Szőlőske nevű településrészéről. Tót falu Zemplén Várm. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1. szántófölddel, vizimalommal. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. 6 További információk. 5 Jegyzetek. a Stepanó és Szentiványi családoké. Nevezetességei. 48° 31′ 22″k. A 16. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. 1. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. Barkóczy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. Népessége. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. Nevezetességei. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Fáj település egyetlen látnivalója és nevezetessége a 19. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. Tót, és magyar népes falu Zemplén Vármegyében, birtokos Ura Gróf Smidek, és más Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitűek, és többnyire reformátusok, fekszik Ondovához, közel,. 2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt. 1910-ben 1395-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. A másik, 1,3 km-es útvonal pedig Sátoraljaújhely belvárosának nevezetességeit mutatja be. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi jelzés. Lenkey-kúria. 1596 -ban, Eger elestekor Sály is a török pusztítás áldozatává vált, akik felégették a falut. 1910-ben 303-an, többségében lengyelek lakták, jelentős ruszin kisebbséggel. Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol a természet olyan fokú érintetlenségével találkozhat az ember, mint a Zemplénben. 9 Jegyzetek. It is also the county capital of Borsod-Abaúj-Zemplén and the regional centre of Northern Hungary . Utcás. Nevezetességei. 1. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogatni történelmi nevezetességei, ízletes ételei és finom borai miatt. Nevezetességei. Királyhelmectől 29 km. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. Nevezetességei. A Szűz. Nevezetességei. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 515 kath. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. 1. Wikimédia-listaszócikk / From Wikipedia, the free encyclopedia. 2001-ben 151 lakosából 144 szlovák volt. 2011-ben 2990 lakosából 1912 szlovák és 978 cigány. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Grajnicza, és Vidrányhoz 1/2 órányira, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje vagyon, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A Zsóry-fürdő. , 20 zsidó lak. Népessége. k. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. 21° 16′ 36″. 2 Szent István római katolikus templom. Nevezetességei[szerkesztés] Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus fatemploma a 18. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. században a közeli községhez tartozott. Fekvése. Nevezetességei. Népessége. Nevezetességei. katholikus lakossal. A mai települést 1221 -ben „ Bol” néven említik először. Márk (település). Útitárs. Egykor Mezőcsát és a mai Tiszaújváros nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek, zöldségen, gyümölcsön kívül kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Zemplén Várm. jan. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. Sátoraljaújhely nevezetességei busszal és gyalogosan. Legek földje Zemplén. Fedezze fel Ön is!. Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és. Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban . A 18. 2001-ben 1018 lakosából 616 szlovák és 384 cigány volt. Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a. Nevezetességei4 Nevezetességei. Tiszabábolna. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. 21° 45′ 00″. 1219-ben „Nata” néven említik először. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is. A faluban álló kastélyt 1812-ben a Lónyaiak építették. 5. 2011-ben 274 lakosából 273 szlovák. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 2021-ben 2139 lakosából 2019 szlovák, 69 cigány, 11 magyar (0,51%), 11 cseh, 5 ukrán, 2 orosz, 1 lengyel, 1 ruszin, 1 lengyel, 1 szerb, 4 egyéb, 15 ismeretlen nemzetiségű. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. 1. Népessége. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán. Az Andó-kúti Erdei Tanösvény a közelben található. NevezetességeiJuhászlak. Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. 6 Jegyzetek. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések kivételével) alkot. Legek földje Zemplén. Nevezetességei. Nevezetességei. Görögkatolikus templom. Népessége. Orosz falu Zemplén Várm. 5 Nevezetességei. Mai formáját 1899-ben nyerte el – ekkor épült fel. Find what to do. Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz, a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, majd a 19. Görögkatolikus temploma 1789-ben épült. század végig nem volt független a római katolikus egyház lokális életétől. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. 6 Jegyzetek. , 63 zsidó lak. A település nemesi birtok volt. Eredetileg szerepelt a Nemzeti Kastélyprogram megújulásra váró kastélyainak listáján, de. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. világháború alatt partizánharcok színhelye volt, a németek felégették. Népessége. Kiskolon ( 1899 -ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . 2011-ben 105 szlovák lakta. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma. 5 Külső hivatkozások. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1122 fő (2023. Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. 2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1859-ben épült. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1825-ben épült. 2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt. Telkibánya a középkori Magyarország híres aranylelőhelye volt. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában,. század). Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Magyarsas, azelőtt Magyar-Jesztreb, magyar és tót kisközség 110 házzal és 578, nagyobbára róm. Nevezetességei. A Szent József templom. 1910-ben 410, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Református templom. Római. Tót falu Zemplén Várm. A szomszédos település, Forró már a 16. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. . Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Fekvése [ szerkesztés ] A Sajó folyó jobb partján terül el. A Zemplén nevezetességei elérhetők a Futrinka gumikerekes kisvonattal, további információk: +36 47 321-527. Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Népessége. org Lengyelország. 2011-ben 471 lakosából 316 ruszin és 110 szlovák. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Lap találomra. A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat. 23 nyelv. 2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt. 1945-ben élénk partizántevékenység folyt a falu környékén. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. ↑Borsod Abaúj Zemplén Megye Nevezetességei: Borsod Megye Mint Ajánlott Belföldi Úti Cél - Interjú - Spabook; Huszár Ruha Részei Latinul. 48° 11′ 23″k. Zempléni-sík. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat. Római katolikus temploma 1794-ben épült. Nevezetességei. 2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt. Nevezetességei. 1. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 5 Források. ; 2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma. Tokaj Castle around 1664. század elején épült. földes Ura G. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termő, szőleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben. Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el,. 2001-ben 1384 lakosából 1283 szlovák és 60 cigány volt. 20 nyelv. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kis Ruszkához 1/4 mértföldnyire n. A falu egyik. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek. Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. 2011-ben 1713 lakosából 1335 szlovák és 320 cigány. században barokk stílusban átépítették. Barancs. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők. A falu egész képét meghatározza építészeti gazdagsága. Görögkatolikus temploma 1844-ben. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira nézve hasonlít. 1. Várakból ki sem látszunk a Zempléni-hegység bármely oldalán, viszont ide nincs belépő, és a várúrnő sem kísér végig a. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Lakosainak száma 159 ezer fő. 4 Nevezetességei. Modrához 1/4 órányira, más részről pedig hegyek, és erdők között; határja 2 nyomásbéli, tavaszi vetést, zabot meglehetősen. -es népszámláláskor a település lakosságának 87%-a , 13%-a nemzetiségűnek. NevezetességeiFilkeháza. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Református Kollégium. Zemplén, hegység. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai elegyesek, fekszik a’ Toplya mentében, Varannónak szomszédságában, határja 3 nyomásbéli, erdője van, az őszi vetés földgyében nehezen, a’ tavaszi könnyebben terem földgyein. Református templom. Nagymihálytól 9 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán található. 6 Jegyzetek. 2011-ben 157 lakosából 63 ruszin és 55 szlovák. 21° 49′48. 2001-ben 182 lakosából 181 szlovák volt. 1910-ben 1263, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. h. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. Gör. Tót falu Zemplén Várm. Szögliget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. 805 fő (2021. 1964-ig önálló község, ekkor Kisruszkával összevonták Újruszka néven. II. Népessége. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2011-ben 401 lakosából 388 szlovák volt. Története elválaszthatatlan a város múltjától. 2001-ben 84 lakosából 44 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt. Sajógalgóc. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol. és a 18. 1 Füzér vára. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. Népessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén helyezkedik el. 2001-ben 368 lakosából 366 szlovák volt. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A templom. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. 2011-ben 331 lakosából 330 szlovák. Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. Népessége. Zemplén hazánk legszebb tájai közé tartozik, Telkibánya pedig Zemplén egyik drágaköve. 1910-ben 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 6 Jegyzetek. Neves emberek. Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. Úti kápolnája 1773-ban készült. Tót falu Zemplén Várm. 2011-ben 1021 lakosából 957 szlovák. Orosz falu Zemplén Várm. A település a Bükk-vidék északi részén, a Tardonai-dombság területén fekszik, 21 kilométerre Miskolctól. kezelésben van. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. Nevezetességei. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Református temploma 1772 -ben épült, tornya 1839 -ben készült. Népessége. Főoldal › Európa › Magyarország › Észak-Magyarország › Zemplén és a Bodrogköz › A Zempléni-hegység › A Zempléni-hegység információk. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. Nemhivatalos oldalFényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolonicza, Zemplén vmegyében, orosz falu, Szinna fil. 6 További információk. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 4 Népesség. Csak. Nagyerdei. 1910-ben 467, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és szlovák kisebbséggel. Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban. Sablon • Wikidata • Segítség: Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,. Népessége. Népessége. Fekvése. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Zemplén, hegység. földes Ura B. Sajósenye weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Sajósenye témájú médiaállományokat. Gálszétshez egy órányira, határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, erdeje kevés, szőleje nints, piatza Kassán van. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1927-ben átépítették. 40 kilométerre. Desőfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koskócz, és Izbagya Hrabóczhoz 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát, zabot jól, középszerűen pedig, buzát, árpát, és tatárkát terem, erdője van, piatza Homonnán. 1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. 4 Nevezetességei. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik. 2011-ben 417 lakosából 316 szlovák, 47 ruszin és 33 roma. földes Ura Gr. További. 15 méter magas. Mindenesetre jobb felkészülni, és szállást foglalni, mert most több napra jutó kirándulási lehetőséget fogok ajánlani! 1. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba. Ez a. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. 5 Híres emberek. Mezőkövesdi kistérség. 5 Itt születtek, itt éltek. Népessége. 1885 -ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Viss majdnem teljesen leégett. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Neves emberek. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Zubogy témájú médiaállományokat. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. Borsod Abauj Zemplen megye x Minden szűrés törlése x. 2001-ben 498 lakosából 497 szlovák volt. Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész. Népessége. Népessége. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. ”. Tót falu Zemplén Várm. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 1715-ben 5, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. A temetőben álló Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1748-ban épült. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. ny. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bodrog vize mellett, határja mindenben hasonló Kis Újlakhoz, egyedűl, hogy ennek jobb erdeje van. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. 21° 45′ 00″k. század végén épült neoklasszicista stílusban. Népessége. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nints, vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. JegyzetekA 18. A 18. 2001-ben 621 lakosából 405 szlovák, 167 ruszin, 42 ukrán volt. Hasonló címmel lásd még: Vásárhely (egyértelműsítő lap). é. 4 Nevezetességei. NevezetességeiA trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. 6 Jegyzetek. 20° 40′ 28″k. Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban . 7 További információk. Borsod abaúj zemplén megye nevezetességei Borsod-abaúj-zemplén megye látványosságai Borsod abaúj zemplén megye látnivalók 1771-ben újabb bankjegyeket bocsátottak ki, ismét 12 millió forint értékben. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. 5 Nevezetességei. , 48 evang. 8 Sportélete. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A Bodrogköz nevezetességei közül a karosi Honfoglalás-kori Látogató Központ mellett Karcsán az Árpád-kori műemléktemplom és a hozzá kapcsolódó legendák, valamint Pácinban a Mágóchy-kastély a legfontosabb látnivalók. Ondova vizéhez 1/2 fert. 5. Külső hivatkozások. 6 Jegyzetek.